| A VÍRUSOK BEVEZETÉS Az
Internet használata lassan hozzátartozikhétköznapi tevékenységeinkhez.
Ma már szintemindenkinek lehetõsége van arra, hogy vagy aziskolából,
vagy a munkahelyrõl, vagy nem utolsósorban otthonról elérje a
világhálót.Mindezek mellett egyre többen csatlakoznak az Internetre -
napontaakár több ezren is -, ennek köszönhetõen aháló lassan mindenhová
elér. A hálóracsatlakozik már minden olyan vállalat,
intézmény,vállalkozás, amelyik nem akar lemaradni a fejlõdésben.Ennek
köszönhetõen szinte már mindenhova el lehetjutni az Internet
segítségével. Ígylehetõségünk van arra, hogy otthon akarosszékünkben
ülve látogatást tegyünkegy múzeumban, sétáljunk egy város utcáin,vagy
elmenjünk egy áruházba és megvegyük anekünk tetszõ árucikkeket. Az
Internet tehát kitágítja részünkreszinte az egész világot, megkönnyíti
azismeretszerzést, a tanulást és természetesena szórakozásnak is ragyogó
forrása. Azóriási elõnyök mellett a világhálóravaló csatlakozásnak
vannak árnyoldalai is. Az Internethasználata veszélyekkel járhat, ami
abból fakad,hogy a kiépített hálózaton keresztül nemcsak mi tudunk
eljutni akárhova, hanem akárhonnan be isléphetnek a mi hálózatba
kapcsolt gépünkre. Erre a veszélyre sokan sajnos nem is
gondolnak akkor, amikorleülnek a gépük elé. Ezért fontos felhívnia
figyelmet, hogy legyünk felkészülve arra, az Internetenkeresztül nem
csak az juthat el hozzánk, amit mi akarunk, hanemaz is, amit más (nem
feltétlenül jóakaratú)akar eljuttatni. Az Internet
használatának a veszélyeire ésa védekezés lehetõségeire hívja fel
azolvasó figyelmét ez a három részbõlálló cikksorozat. A sorozat elsõ részének témája aszámítógépes vírusokfelépítése, csoportosítása és avírusfertõzés elkerüléséneklehetõségei. A második részé a hálózativeszélyforrások, támadások, okozott károkés a védelem megvalósításánakkülönbözõ lehetõségei. A harmadik részben néhány adatvédelmilehetõséget ismerhet meg az érdeklõdõ. A VÍRUSOK TÖRTÉNETE A
számítógép-vírusok megjelenéseegybeesik a számítógép
megjelenésével,hiszen már a hetvenes években, a mai értelemben
vettszámítógép kifejlesztésénekidején írtak programokat, amelyek
tartalmaztak olyanutasításokat, amik szándékosan rongáltak,illetve
hibákat okoztak. Az ilyen programok kifejlesztésévelaz volt a készítõk
célja, hogy teszteljéka számítógép terhelhetõségét.A hétköznapi ember
azonban sokáig nem találkozhatott,de még csak nem is hallott arról, hogy
léteznek másvírusok is, mint a már megszokott és éventetöbb millió
embert ágynak döntõ influenzavírusok. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen
sokáig acsúcs gép a ZX Spektrum, vagy a Commodore volt, amire elégnehéz
lett volna vírust telepíteni. Aszámítástechnika azonban rohamosan
fejlõdött,megjelentek az Intel x86-os processzorai, és velük a
nagyobbmemóriák és tároló eszközök.Ezzel felvirradt a vírusok hajnala
is. Szakértõk szerintnapjainkra az ismert víruscsaládok száma
meghaladjaa 10-20 ezret, és a parazita programok köre egyrebõvül. Az
elsõ - IBM-PC-re íródott - vírusokközé tartozott az 1986-ban megjelent
Brain (magyarul: agy). Eza számítógép boot szektorát fertõztemeg. A boot
szektorban találhatók aszámítógép alapbeállításai,ezért a fertõzés után
elõfordult, hogya bekapcsolást követõen a gép nem ismerte felnémelyik
meghajtót, vagy megváltoztatta a fájlokneveit, azok méretét. De
mik is azok a számítógépvírusok?Olyan parazita programok, amelyek
önállóan képesekszaporodni, azaz magukat sokszorosítani.
Létezésüksohasem a véletlen mûve, hanem egy elõre megfontoltprogramozói
tevékenységnek a végeredménye.Általában az alapvetõ tevékenységüksaját
maguk elterjesztése, de némelyikben van olyankódrészlet, amit valamilyen
jelenségelõidézésére programoznak. Léteznek olyanvírusok, amelyek csak
valamilyen ártalmatlan csínytkövetnek el, de vannak olyanok is - sajnos
elég sokan - amelyekfeladata a teljes adatmegsemmisítés. Egy biztos,
akármilyenártalmatlan is egy vírus, valamilyen kárt mindenképpenokoz. A VÍRUSOK FELÉPÍTÉSE Minden vírus általában három alapvetõrészbõl áll: 1) reprodukciós rész; 2) mûködésbe lépés feltétele; 3) utasítás sorozat (objektív rutin). A
reprodukciós rész a vírus legfontosabb része,mert ez az, ami terjed,
azaz megkeres olyan programokat vagyalkalmazásokat, amelyekbe be tudja
írni magát. A mûködésbe lépés feltételeszámos dolog
lehet. Például: az év megadott napja,minden hónap egy konkrét napja, a
nap valamelyik órája,valamilyen alkalmazás elindítása, esetleg
egybillentyûkombináció, stb. Az utasítás sorozat, az ún. objektív rutinhatározza meg azt, hogy hogyan rongáljon a vírus. A VÍRUSOK CSOPORTOSÍTÁSA A
számítógépes vírusokat a szakemberektöbbféle szempont szerint szokták
csoportosítani.Az egyik ilyen szempont lehet, hogy milyen a vírusok
terjedésitípusa, vagyis az, hogy a rendszerünk melyik elemét szemelikki
szaporodásuk közegének. A másik szempont avírusok a tulajdonságainak
milyensége, vagyis az, hogyhogyan képesek magukat elrejteni,
megnehezíteniazonosításukat. A vírusok csoportosítása afertõzésközvetítõ elem szerint A megtámadott rendszerelemeket figyelembe véve négyvírustípust szokásmegkülönböztetni: - boot szektor vírus; - állományvírus (file vírusok); - társult (companion) vírus; - makróvírus. Ezeken
kívül egyes médiákban márhírül adták, hogy megjelentek a Windows
scripteketfertõzõ vírusok, és az Interneten fertõzõmunkát kifejtõ
úgynevezett html férgek (worm).Ezek valószínûleg a számítógépesparaziták
új csoportját fogják majd alkotni. Boot szektor vírusok Mint
azt márt fentebb említettük, az elsõkközé számítószámítógépvírus, a
Brain is ehhez a csoporthoztartozott. Ezek a vírusok a hajlékony- és a
merevlemeznekazt a szektorát támadják, amely az operációsrendszerre,
illetve az állományokra vonatkozóinformációkat tartalmazza. Csak akkor
aktivizálódnak,amikor az operációs rendszert (DOS, OS/2, Windows),
aszámítógép elindulásakor, a bootszektorból betöltjük, kiolvasni
azalapbeállításokat. Fertõzött rendszerindulásakor a vírus a memóriába
kerül, majdmikor hajlékony lemezt (floppy) teszünk a
meghajtóba,megfertõzi annak boot szektorát. Manapság
ezek ellen a vírusok ellen elég jóltudunk védekezni, mert már csak
nagyon ritkán indítjuka számítógépünket hajlékonylemezrõl,vagy a legtöbb
esetben ezt ki is kapcsoljuk. Emellett aszámítógép BIOS-ábanbeállítható
a boot szektor írásvédelmeis, így a fertõzõdés veszélye iskisebb. Állományvírusok A
vírusoknak ez a csoportja a programfájlokat fertõzimeg, de elsõsorban a
COM, EXE és BAT kiterjesztésûprogramokat veszik célba. Ezekbõl a
vírusokbólvan a legtöbb, ezek a legelterjedtebbek. A fertõzött
programfuttatásakor átmásolják önmagukat, ésképesek akár merevlemezünk
tartalmánakmegsemmisítésére is. Kezdetben csak a COM
fájlokat fertõzték, de hamarosanmegjelentek az EXE és a BAT fájlokat
fertõzõkis. Két fajtájuk van. Az egyik egyszerûenfelülírja az eredeti
programot, vagyis tönkreteszi azt,a másik - az intelligensebb változat -
a programvégéhez fûzi hozzá magát, és afájl elején található
utasításokatmódosítja. Így a program indításakorõrá kerül a vezérlés.
Ezek ellen tudunka legnehezebben védekezni. Társult vírusok A
társult (companion) vírusok a DOSparancs-végrehajtási láncának egyik
speciálisrészletét használják fel. Abban az esetben, amikoregy programot
el akarunk indítani, a legtöbb esetben csak anevét gépeljük be, a
kiterjesztést csak nagyonritkán. Ekkor az operációs rendszer egy, a
paranccsalazonos nevû és COM kiterjesztésû programot keres.Amennyiben
ilyent nem talál, akkor elõször EXE, majd BATkiterjesztésûekkel
folytatja a keresést. Amelyiketelõbb találja meg, azt futtatja le. Ezt
használja kia vírus azzal, hogy COM kiterjesztéssel odamásoljamagát a
megfertõzendõ - általában EXEkiterjesztésû - program elé, így az eredeti
programelõtt aktivizálódik. A társult vírusok másik
típusa a PATHkörnyezeti változóban megadott könyvtárakközül valamelyikbe
- a megfertõzendõ programkönyvtáránál elõbb szereplõbe -másolja be
magát. A DOS ugyanis abban az esetben, amikor amegadott parancs szerinti
programot nem találja az aktuáliskönyvtárban, akkor a PATH-ban megadott
könyvtáraksorrendjében kezdi el a keresést. Ha a vírus elõbbvan, mint a
programunk, akkor az fog lefutni. Ezekkel a
módszerekkel a megfertõzni kívántprogramhoz hozzá sem kell nyúlni, ezért
sokkal továbbészrevétlen tud maradni a vírus, ami nagyonmegnehezíti az
ellenük való védekezést. Makróvírusok A
Windows '95 megjelenéséig már több ezerCOM és EXE fájlt megtámadó vírus
szabadultrá a számítógépekre. A DOShasználatának fokozatos
visszaszorulásával azonbanmár azt képzelték az optimistábbak, hogy
aszámítógépvírusok ki fognak halni. Ekkorderült égbõl villámcsapásként
értmindenkit a Microsoft Word és Excel dokumentumokat megfertõzõ,és az
ott alkalmazott utasítássorozatokkal terjedõmakróvírus. Népszerûségüket
annak köszönhetik,hogy a Microsoft a programjaiba beépített egy,
afelhasználókat segítõ programozási nyelvetaz un. makró nyelvet. Ezzel a
programozási nyelvvel könnyentud a felhasználó valamilyen hasznos
programot írni,de sajnos ez kiváló környezet a makróvírusokfejlesztésére
is, sõt még egyszerûbb is,mint a hagyományos programozási nyelveken.
Amakróvírusok az adatfájlokat fertõzik meg, ésez eddig ismeretlen
jelenség volt. Mindezek mellet nem csak a PC-ken,hanem a Macintoshon is
képesek voltak terjedni. A gyorselterjedésüket segíti az a tény, hogy a
dokumentumokcseréje napjainkban sokkal gyakoribb, mint
aprogramállományoké, másrészt a Microsoftpresztízs okokból sokáig nem
merte elismerni, sõttagadta a makróvírusok létének
tényét.Veszélyességüket növeli, hogy manapság rengeteganyag készül Word
vagy Excel formátumban, amiknek azelvesztése komoly veszélyeket rejt
magában. Ezek a vírusok egy vagy több makróbólállnak,
legtöbbször tartalmaznak egy autómakrót,ami arra kell, hogy
aktivizálódhassanak a fertõzöttállomány megnyitásakor. Az elsõgenerációs
makróvírusok kihasználtákazt a lehetõséget, hogy a Normal.dot
nevûsablonállomány korlátlanul módosítható.A megváltoztatott sablonú
dokumentumot egy másik gépenmegnyitva, ott is módosul a Normal.dot,
ezzel beépül avírust terjesztõ mechanizmus. Készültek mártrójai faló
makróvírusok is, ezek afertõzött dokumentum megnyitásakor DOS
parancsokatpróbálnak meg végrehajtani, alkalmasint nekilátnakleformázni a
merevlemezt. A makróvírusok függetlenek a
Wordverziójától, mert a 6.0 óta a makrónyelvszinte változatlan. Az Excel
dokumentumokkal is terjedhetnek amakróvírusok. Ezek hasonlóan mûködnek,
minta Word vírusai. Az igazi problémát azonban az
jelenti, hogy megszülettekaz elsõ olyan szoftvercsomagok, amelyek
futószalagon képesekmakróvírusokat gyártani. E programok kétszeresenis
veszélyesek. Egyszer azért, mert bármiféleprogramozási tudás nélkül
nagyüzemilegonthatók az új vírusok. Másodszor azért,mert az így
elkészített vírusok alaposelemzésnek vethetõk alá, ami sok
segítségetnyújthat egy kezdõ vírusírószámára. Script vírusok Ez
egy új nemzetsége a vírusoktörzsfejlõdésének. A HTML
oldalaknézegetésével szabadulhatnak a gépünkre.A JavaScriptek, AktivX
alkalmazások, amiket HTML oldalakba szúrnakbe, azért hogy a web lapokat
vonzóbbá,látványosabbá tegyék (térhatásúgrafikák, egyéb meghökkentõ
megoldások).Ezek a gépünkön futnak, és hozzáférnekmerevlemezünkhöz, így
alkalmasak arra, hogy rongáljanak,letöröljenek adatokat gépünkrõl,
elküldjenekállományokat bizonyos címekre, stb. a tudtunkonkívül. Internet férgek Az
elektronikus levelezéseink (e-mail) során gyakranelõfordul, hogy
csatolunk a levelünkhöz valamilyenállományt. A féreg is így egy
e-mail-hez csatoltfájlként érkezik hozzánk úgy, hogy alevél küldõje nem
tud arról, hogy a féregis csatolta magát a levélhez. A levélhez
csatoltfertõzõ melléklet végrehajtása utántelepíti magát a rendszerbe.
Ezután elfogja az Internetreküldött elektronikus leveleinket, és
mellékletkénthozzájuk csatolódik, így megfertõzi mindazokata
rendszereket, amelyekkel levelezésben állunk. Az
elektronikus levélben létezik még egyvírusfajta, vagy inkább álvírus.
Azálvírusokat tréfáskedvû Internetezõkindítják el a hálózaton. Ez nem
más, mintegy kitalált vírusra való figyelmeztetés. Avírus maga nem
létezik, de a felhasználók, akinektehetik, figyelmeztetõ levelet
küldenek, így maga alevél válik vírussá. Hiszen vírusnak azszámít, ami
önmagát tudja sokszorosítani,és terjedni képes. Ennek a károkozó
hatásaabban rejlik, hogy a rengeteg feleslegesen elküldött levélterheli a
levelezõ rendszert, a legrosszabb esetben azok le isállhatnak. A vírusok csoportosítása a fertõzési módszerek szerint Memóriábanelrejtõzõ A
fertõzött program lefutásakor a vírus amemóriába írja be magát, és ott
is marad,míg a gép be van kapcsolva. Ezután minden olyanállományt
megfertõz, amit a memóriábavaló befészkelése után elindítanak. Azilyen
parazitákat hívjuk rezidens vírusoknak. Közvetlentevékenységû Az
ebbe a körbe tartozó vírusok azaktiválásuk után adott számúállományt
fertõznek meg, majd visszaadják avezérlést a gazdaprogramnak. Idõzítettbombák A
vírusoknak van olyan típusa, amely csak egy bizonyoslappangási idõ után
kezdi el a fertõzést.Hogy mennyi ideig tart ez az inaktív idõszak, azt a
vírusprogramozója határozza meg. Általában valamilyenfeltétel hatására
aktivizálódik a vírus.Az ilyen feltétel sokféle dolog lehet: egy
konkrétidõpont, dátum (pl. a csernobili tragédiaévfordulója, április
26-a), valamilyen esemény(pl. egy konkrét program elindítása),
indításiszám, stb. Ha a feltétel teljesül, a vírusaktivizálódik, és
különbözõtevékenységet folytat, ez lehet valamilyen "jópofa"program
lefuttatása (pl. tûzijáték a monitorunkon),adatmegsemmisítés,
adatmegrongálás, a merevlemezformázása, stb. Lopakodó vírus A
vírusok számára a legfontosabb, hogy el tudjanakrejtõzni a felhasználó
és a víruskeresõprogramok elõl. A felhasználó a
programokméretváltozását, és az újállományok jelenlétét észlelheti. Ez
ellena DOS könyvtárlistázó megszakításánaklecserélésével lehet
védekezni. Egyvíruskeresõ program az állomány tartalmánakmegváltozását,
vagy benne a vírust észlelheti.Egy lopakodó vírus képes akár
egyfertõzött fájlt eredetinek feltüntetni azzal, hogylemezolvasási
kéréseket figyel és fog el, majdhamis információkat szolgáltat a
rendszerrõl.Ezzel a módszerrel el lehet tüntetni a
lezajlottváltozásokat, a fertõzés tényétés mértékét. Polimorf vírus A
polimorf vírus minden fertõzésekülönbözõ, ezzel azt akarja elérni, hogy
avírusazonosító keresõkódalkalmazásával keresõ vírusirtókatkijátsza.
Generációról generációraképesek a végrehajtási kódjukat, de sokszor méga
mûködésüket is megváltoztatni. Nem ritkaaz sem, hogy akár fertõzésrõl
fertõzésreis megváltozik a megjelenési kódjuk. Létezikolyan kódolást
végzõ ún. generátor,ami képes a vírus megjelenését annyiraátkódolni két
elõfordulás között,hogy csak egy byte marad változatlan. Ezzel eléri
azt, hogynem lehet keresõmintát készíteni afelderítésére, hanem
valamilyen más módszertkell alkalmazni. Retrovírus A
retrovírus valamilyen konkrét alkalmazásra, vagyalkalmazásokra
specializálódott vírus. Az ilyenalkalmazások általában az ismert
vírusirtóprogramok lehetnek. A vírus azt a módszert használja,hogy
megsemmisíti a kiválasztott programot, esetleglefagyasztással, vagy más
módszerrel megakadályozzaannak mûködését, de gyakran átírjaaz antivírus
programot úgy, hogy az ne ismerje felõt. A vírusoknak a
fenti csoportosítása nem jelentiazt, hogy egy vírust csak az egyik
csoportba lehet besorolni. Avírusok saját védelmük és a miéletünk
megkeserítése érdekében akülönbözõ elemek kombinációitalkalmazhatják,
azaz egyszerre fertõzhetik a boot szektortés az állományokat, miközben
rejtõzködnek,lopakodnak és mutálódhatnak is. ÖSSZEGZÉS A
sok vírustípus számbavétele utánfelvetõdik az a kérdés, hogy van-e
egyáltalánellenük biztos védelem. Erre a válaszunk az, hogy nemlétezik
abszolút biztonság a vírusok ellen, dea fertõzés
valószínûségétsikerülhet elfogadhatóan alacsony szinten tartani.
Ehhezfeltétlenül védekezésre van szükség,mert a védekezés elhanyagolása
esetén szinteteljesen biztos, hogy a rendszerünk károkat fog szenvedni. A
védekezésben az elsõ számúakadálynak az operációs rendszernek kellene
lennie.Sajnos a Microsoft DOS, Windos'95 és Windows'98-as
operációsrendszere ezen a téren még elég fejletlen. A másikismert, és az
ingyenes terjesztése miatt egyrenépszerûbb operációs rendszer a Linux,
valamiveljobban ellátja ezt a feladatát. Sokáig nem is lehetetthallani
olyan vírusról, ami a Linuxban terjedt volna, de most,hogy már olyan
sokan használják, már vettéka fáradtságot a víruskészítõk,hogy erre az
operációs rendszerre is elkészítsékaz elsõ vírusokat. A vírusfertõzéselkerülésének alapszabályai 1. Legyen megbízható mentési (backup) rendszerünk, amely rendszeresen elmenti az állományokat. 2.
Lássunk el írásvédelemmel minden floppy lemezt. Így a vírus nem tudja
megfertõzni a lemezt, illetve vírus fertõzés esetén képesek leszünk
arról újra installálni a programjainkat. 3. Minden
hozzánk érkezett új fájlt ellenõrizzünk vírus ellen. Az
ellenõrzés terjedjen ki az Internetrõl letöltött,
illetve újságmellékletben szereplõ szoftverekre is. 4. Még akkor is szakítsunk idõt vírusellenõrzésre, ha biztosak vagyunk abban, hogy a forrás megbízható. 5. Vásároljunk, vagy ha tehetjük, töltsünk le az Internetrõl jó antivírus szoftvercsomagot, és azt rendszeresen frissítsük.
| |